Pontosan 80 héttel ezelőtt indult útnak a  Kisbabánk élete...

40 hét (+4nap..) a pocakban, ami számomra terhes volt
6 hetes babával borzasztó nehéz, és érdekes
15 hetes babával nagyon nehéz, de már jó,
40 hét a külvilágban ami egyszerűen fantasztikus, hatalmas felfedezésekre készteti a babát, nekünk meg szokatlanul tanulságos!

Jó dolog szülőnek lenni, azt érzem. Szinte fáj néha, annyira. Talán a félelemből fakad, hogy vigyáznom kell rá, mert belehalnék, ha baja esne... Apának nem tudom milyen lehet, ritkán beszélünk róla, viszont látom. Ahogy megfogja, ránéz, játszik vele, beszél hozzá - vagy amikor aggódik a sírása miatt.
Ami szóban megfogalmazható, olyan nincs. Legfeljebb azt a közhelyet szoktuk emlegetni, amit akárhonnan is nézzük, úgy van.
-Az ember el sem tudja képzelni, csak akkor tudja meg milyen -ha már van...

Tibike fejlődése napi szintű - nő széltébe, hosszába, az élet összefüggéseit napi szinten következteti ki. Felfoghatatlan egy kisbaba tanulási folyamatának a sebessége! Az egyik nap még egy mozgásképtelen sírómasina, 10 hónappal később, meg már magától jár, és bőszen tiltakozik a nevelés ellen.
Tibi szerintem férjnek és apának született. Hihetetlen természetességgel oldja meg a napi problémáinkat, és foglalkozik a babával. A kisebb kudarcok sem hátráltatják semmitől. Semmi erőltetés. Ösztönből jön.
Én meg. Nem tudom. Nem látom kívülről magam. Maximum a kilóimat, azt a kettőt, ami még mindig rajtam van. Azért a sok sportnak hála nem olyan formában, mint szülés után.
Azért a narancskák miatt, amik a combomon vertek sátrat, lemondtam a shortokról, a babás hajolgatások miatt a miniszoknyákról, de alapvetően nem változtam. Ugyan az a laza, gyagyás, hisztis, pozitív életfelfogású, röhögős csaj maradtam aki mindig is voltam. A család továbbra sem fogja fel, hogy Tibike az enyém.
Azért úgy érzem jól csinálom a dolgom, és ebben a környezetem is megerősít, persze a Babán látszódik a legjobban.

Azért a neheze még hátra van... Az első fekete pont, az első intő elfogadhatatlan magatartás miatt, az első szál cigi... jujjj