Mozgásfejlődés: az eddig tanultak stabilizálódtak úgy, hogy meg bír állni pár másodpercre, és megtette az első két lépését (05.29), amit én nem láttam. Mosogattam épp, és csak azt hallottam, hogy Tibi mormog: O-óóóóóóóóóóóóóóó. Én meg: mivan? Ő: idejött hozzám...

Mindig arra vágytam, hogy Tibi is legyen itthon amikor megtörténik, de az nem, hogy én ne lássam!!! Igazából azóta semmi próbálkozás.

Értelmi fejlődés: továbbra is ismerkedik a tárgyakkal, mindent eszik kóstol. A kedvencem, amikor reggelente müzlikészítés közben lepotyognak a földre a darabok, Tibike meg nézi, majd ráhajol, és felnyalja a földről.

Ennek a továbbfejlesztett változata, amikor nézem, nagy nyáltócsa a parkettán. Közelebb mentem, látom, közepében egy pici feketeség. Egy muslinca, felálló szárnyakkal belefulladva a nyáltengerbe. Szörnyű halál.

Történt olyan is, miközben én mosogattam, Tibike nézte a rácson keresztül Tinácskát, majd amikor legközelebb odanéztem, a kezében a kutya játékcsontja, és a kutyaszőrös, kutyanyálas golyó része tövig benne a baba szájába... Valahogy áthalászta, vagy Tina vitte oda neki, nem tudom, de első ijedtemben elhajítottam, aztán vittem a fürdőbe szájöblítővel kimosni a száját. Utólag elég vicces történet :D Egyébként a kutyáktól nem betegedhetnek meg a gyerekek.

Az evésével is kezdek megelégedni, egyre ügyesebb. Viszont csokit nem lehet enni előtte. Megérzi az édes illatot, odaáll, és befeszíti magát, veszekszik, kunyerál. Mi meg adunk neki, mert az édesség az finom.

Az alvása mesés. Reggel 7kor kel, 10 kor, 15 kor 1,5h-t alszik. Egy dalt éneklek neki, berakom az ágyikójában, és kb. 10 p után magától elcsuccsan. Este még gyorsabban kb.20.30kor. Álom!

Játékok: igazi fiú: imádja tologatni a dömperét, a kisautóját, megvettük az első kismotort, használni még nem tudja, de nagyon örül amikor tologatjuk rajta. A készségfejlesztő játékokat üti-csapkodja. A haspad tetejére felmászik, lemászik, ha az ágy előtt fekszem, rámszáll, és felküzdi magát oda is. Leszedi a párnákat beledugja a fejét, húzza minden felé, bírkózik vele.
A kukuccs nagyon nyerő, és hatalmas a kacagás, ha térden állva kergetem! Csak kicsit fájdalmas a kövön. Nem nem a babának, nekünk!
MIndenhonnan kipakol, a virágföldért hatalmas veszekedés jár!

Beszéd: továbbra is a "nem", és az "anyaanyaanyaanya" amikor kiabál nekem. Ha mondunk neki egy szót, figyel, formálja a száját, és megpróbálja kimondani. A zokni így hangzik "xszksz kxixiki + egy köpés".  Állandóan dumál. Jó fej.

Kapcsolatok: nem fél. Más (ismerős) babák között rendkívül nyugodt. A felnőtteket nézi 5-10p -ig, majd magától nyit, és odamegy hozzájuk. Idegen nénik ölébe márszik már most. Imádja a szőkéket.

Kezd nagyon anyás lenni. Nem egy ölbekéreckedős, de mostanság elég sokszor kéri. Lehet, hogy az időjárás, vagy a fáradtság az oka. Majd kiderül.

Összefoglalva, nagyon elégedett lehetek. Szerencsés vagyok, hogy ilyen jófej, és jó baba választott minket!